Non-profit alapon működjön a mikrohitelezés

Szakmai javaslatok az egységes európai mikrofinanszírozási szektor megteremtése érdekében

Kilenc direktívát, azaz szakmai javaslatot fogadott el nemrég Rómában a nemzeti mikrofinanszírozási hálózatok nemzetközi szövetsége (MicroFiNet). Az intenzív magyar részvétellel zajló szakmai munka célja volt az egységes európai szabályozás megteremtése, mely figyelembe veszi a fenntarthatósági és szociális szempontokat is.
A nem banki finanszírozó intézetek legyenek bevonva a mikrohitelezésbe – ezzel a ponttal kezdődik az a kilenc direktíva, melyet 2016. szeptember 29-én fogadtak el a MicroFiNet hálózat tagjai. A szakmai ajánlások sarkalatos pontja, hogy a pozitív szociális céllal végzett mikrohitelezési tevékenység kerüljön más megítélés alá, mint a hagyományos, profitorientált banki finanszírozás: a mikrohitelezők non-profit alapítványok legyenek, és kedvezőbb jogi szabályozás vonatkozzon rájuk, pl. az alapító tőke vonatkozásában.
A társadalmi céllal működő mikrofinanszírozók nem folytatnak klasszikus pénzügyi tevékenységeket (pl. betétgyűjtés), hanem a rájuk bízott adományokból vagy közpénzből létrehozott alapokból hiteleznek – szögezi le a dokumentum. A non-profit jelleg előírása pedig garancia lesz arra, hogy nem fognak visszaélni a megcélzott társadalmi csoport – egyéni és mikrovállalkozók – sokszor kiszolgáltatott helyzetével.
„A direktívák jól tükrözik a mikrohitelezésben részt vevő szakemberek évtizedes tapasztalatát, miszerint a mikrohitel nem a banki kölcsön alternatívája, hanem a szociális segélyt válthatja ki. A pozitív társadalmi hatás csak úgy érvényesülhet, ha non-profit alapítványok kezelésébe kerülnek az EU-s és nemzeti mikrohitel-alapok” – mondta Szekfü Tibor, aki a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat konzorciumvezető szervezetének, az RVA-nak ügyvezetőjeként és a Veszprém Megyei Válallkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnökeként aktívan részt vett a direktívák megfogalmazásában.
A mikrohitel felvételével nem sodorhatjuk nehezebb helyzetbe a kisvállalkozókat, mint amilyen helyzetben a hitel felvétele előtt voltak – szól egy másik sarkalatos pont, kiegészítve azzal, hogy a pénzügyi segítség mellé mindig kell tanácsadást, képzést is biztosítani.
Fontos kérdés a mikrofinanszírozási programokkal kapcsolatban a fenntarthatóság is. A direktívák azt javasolják a döntéshozóknak, hogy tág értelemben, társadalmi szempontokat is figyelembe véve fogalmazzák meg a fenntarthatósági elvárásokat. A pénzügyi fenntarthatóság ennél sokkal szigorúbb elvárásokat fogalmazna meg, de mivel hangsúlyozottan nem banki termékről van szó, ezért a pozitív társadalmi hatásnak (például létrehozott új munkahelyek száma, életkörülmények javulása) prioritása van az alaptőke megőrzésével vagy növelésével szemben.
„Hatalmas szakmai eredménynek tartom a direktívák elfogadását, és tovább dolgozunk azon, hogy a döntéshozók révén a vonatkozó EU-s és nemzeti jogszabályokban is érvényre jussanak” – összegezte Szekfü Tibor a római tapasztalatokat.

A szakmai ajánlások aláírt, angol változata:

A szakmai ajánlások magyar fordítása: